A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el "Az év madara programját".
Ennek célja, hogy a társadalommal megismertesse azokat a madárfajokat vagy fajcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság vagy annak egyes csoportjai (például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepet kaphatnak.
1989 óta Németországban minden évben megválasztják az év fáját (Baum des Jahres). Ez jó alkalom arra, hogy abban az évben az illető fafajról ismeretterjesztő és tudományos cikkek, népszerűsítő kiadványok jelenhessenek meg, s kicsit közelebb hozzák a szakemberekhez és a laikusokhoz a kevésbé ismert fafajokat.
A kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel, és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak. Megőrzésében a hazai természetvédelem felelőssége óriási, az MME 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít e fajra, ezért is lett a 2024-es MME 50 jubileumi év madara.
2024 év lepkéje, a közönséges medvelepke csukott szárnyakkal a rejtő színezetére hagyatkozva pihen (fotó: Káldi József)A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Lepkevédelmi Szakosztálya 2023-ban indítja el az "Év lepkéje" programját, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelmi problémákkal érintett fajokra - ez a program folytatódik 2024-ben is. A tavaly nyáron lezajlott lakossági internetes szavazást a közönséges medvelepke nyerte 1556 (47%) szavazattal a kis színjátszólepke (1511 szavazat, 45%) és a gyakori balkaosmoly (260 voks, 8%) előtt.
Hazánk legnagyobbra növő kígyója a kaszpi haragossikló. Hossza meghaladhatja a 2 métert. És bár megjelenése impozáns, viselkedése merész, nem könnyű vele összetalálkozni, mert az embert, ha csak teheti, igyekszik messze elkerülni. Ezüstösen fénylő barnásszürke alapszíne jól elrejti az élőhelyét jellemző fűben.
Nevével ellentétben nem valódi cinege, a legutóbbi időkig az afrikai és ázsiai régióra jellemző Timáliafélék (TIMALIDAE) közé sorolták, de a legfrissebb rendszertan már önálló, egyetlen fajt tartalmazó családba (Barkóscinegeléfe - PANURIDAE) tartozónak tekinti.
A vénic szil (Ulmus laevis) botanikai jellemzése
Az Ulmus nemzetségnév (Linné, 1753) a szilek latin köznyelvi nevéből származik. Linné az európai szilfajokat nem különböztette meg, számos későbbi nevezéktani gondot előrevetítve, ennek jó példái a mezei szil (U. minor) elfogadott nevét övező ellentmondások.
A 2023. év rovarát ezúttal is három jelölt közül lehetett kiválasztani. A jelöltek közös tulajdonsága az életmódjukban rejlik, ugyanis különleges ivadékgondozó statégiákat alkalmaznak. Az utódok összetett viselkedéselemekre épülő védelmezése és táplálása kevésbé jellemző a rovarvilágra, mint sok más állatcsoportra, így ismertetésükkel a rovarok egy meglepő és izgalmas oldalát mutathatjuk be.
Megjelenés
Szajkó termetű, 30-36 cm-es madár, szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. Az öreg madarak homloka, a fejtető és a tarkó piros (a hímeknél piros van a mindkét ivarnál fekete bajuszsávban is), a szem környéke az orrnyílások felé kinyúlóan fekete. Felsőteste zöld, repülés közben különösen feltűnő farkcsíkja sárgászöld (utóbbi felelős a téli sárgarigónak vélt madármegfigyelésekért). A test alsó része világos szürkészöld, a lágyék és az alsó farkfedők harántmintázottak. A farok tollai szürkésbarnák, világos keresztsávozással. A fiatalok fakóbb színezetűek, a pofa, a torok és az alsótest sűrű feketésbarna mintázatú. Hangja a jellegzetes, egész évben, különösen repülés közben hallatott „klü-klü-klü”.
A tudományos Tilia nemzetségnév eredete vitatott, feloldására többféle megközelítés létezik. Általában az ógörög „ptelea” (szil), „ptilon” (szárny) vagy „tilós” (rost, szál) szavakra vezetik vissza, de létezik magyarázat óörmény gyökerekre is.
A cél olyan ökológiai szemléletmód kialakítása, ami biztosítja, hogy a gyerekek ne veszítsék el a kapcsolatukat a földdel, az évszakok változásával, a természet ritmusával, az élővilág szépségével, titokzatosságával.
„Ismerjük meg a természetet és a természetünket, hogy képesek legyünk örülni egy olyan világnak ami a harmónia és helyes arányok szerint működik, és mert nincs jó élet a hamisságban.”
A tanösvény a Nomád Tábor területén fölállított 10 állomásból és az állomásokon működő szelíd energia berendezésekből áll.
A szerves- gazdálkodási programunkkal partnere szeretnénk lenni mindazoknak, akik érintettek és érdekeltek a fönntarthatósági programokban.
