Azzal talán minden ép érzékű és józan gondolkodású ember egyetért, hogy jó víz, jó föld, jó levegő és élhető élet-rendszer nélkül minőségi életet élni nem lehet, bármennyit is költünk a tüneti kezelésre. Hogy ezek megteremtése és megtartása miként lehetséges globalizálódott világunkban, már kevesen tudják, és nagyon kevés hely van, ahol ezt rendszerében és közösségszerveződés szintjén megtapasztalni lehetséges.
Azökofalvak, mai elnevezésselélőfalvak szerte a világon, de a 90-es évek elejétől Magyarországon is megpróbálnak választ adni ezekre a kérdésekre gyakorlati tudományos eredményeikkel és személyes példamutatásukkal. A célirányosan összegyűjtött és holisztikusan értelmezett információ a jelenben megszokott pályákon tud eljutni a rendszer fejlesztőihez, a naponta érdeklődők sokaságához (találkozók, konferenciák, nyílt napok stb.).
Az eltérő természeti, társadalmi környezetben létrejött kvázi modellkísérletek igazi értéke a mozaikosság, a sokszínűség. Nevezetesen a fönntarthatóság mással nem helyettesíthető információs bázisaivá váltak, amelyek minden érintett, így a döntéshozók számára is szolgálhatnak kipróbált gyakorlati mintákkal. Ezek gazdaságilag és morálisan is felbecsülhetetlen értékű, de ezzel együtt kevés anyagi befektetést igénylő projektek a környezeti nevelés és a jövő nemzedék tudatformálása tekintetében. Tanulmányozásuk, rendszerfejlesztésük, szervezésükés tapasztalatuk terjesztése elengedhetetlenül szükséges. Ezzel a hiánypótló céllal jött létre a Magyar Élőfalu Hálózat szakmai és érdekvédelmi kollégiuma. A Hálózat az új természeti, társadalmi és Európai Uniós normákhoz igazítva, a működés rendező elveinek egységessé tételével, a helyi viszonyok figyelembe vételével képviseli tagjait.
Magyar Élőfalu Hálózatalapítói: Agostyán, Drávafok, Galgahévíz, Gömörszőlős, Gyűrűfű, Máriahalom, Somogyvámos, Visnyeszéplak, Nagyszékely. (www.elofaluhalozat.hu)