Az idei évben az olajfafélék családjába tartozó lombhullató virágos kőrist választották meg az év fafajának, mely nálunk elsősorban a Dunántúl hegyvidéki területein gyakori. Ha valaki sokat kirándult a Dunántúlon, a hegygerinceken, már szinte biztosan találkozott virágos kőrissel. Április–májusban, amikor virágba borulnak a fák, szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak azok a bokorerdők, ahol a nagyobb számban fordulnak elő egyedei.
A gyógyászatban régóta használják, a mannakőrisnek is nevezett növény megsebzett kérgéből kiszivárgó magas cukortartalmú mannát, szépsége miatt pedig városi parkosításra is alkalmas. A klímaváltozás hatásait vizsgáló kutatók érdeklődését szintén felkeltette ez a szép őshonos fafajunk.
A FAJ ELTERJEDÉSE ÉS ÉLŐHELYE
A virágos kőris a Földközi-tenger medencéjének észak-keleti, száraz meleg szubmediterrán klímájú területein fordul elő, illetve a Közép-Európa szubmediterrán klímahatás alatt álló részein. A Balkánon és az Appennin-félszigeten, kívül a Kárpát-medencében is megtalálható, elterjedésének nyugati határát pedig Franciaországban éri el. Kis-Ázsiában főleg Libanonban és Törökországban él.
A Dunántúlon az arra alkalmas élőhelyeken gyakori, és biztosan őshonos. Az Északi-középhegységben és környékén már csak szórványosan fordul elő, keleti felében sokak szerint már csak olyan egyedek élnek, amelyek az emberei hatásra telepedtek meg.
A középhegységekben a száraz, meleg, sziklás talajú bokorerdők jellemző fája. Sok helyen együtt fordul elő a különböző tölgy fajokkal, mellyel kisebb nagyobb facsoportokban nő együtt. Ezek a facsoportok gyakran olyan tisztásokat fognak közre, ahol számos érdekes, szép növényfajunk is előfordul, így a bár maga a virágos kőris nem védett, olyan társulások fontos fafaja, ahol sok védett növény talál otthont, ezért a virágos kőris állományok gyakran törvényes védelem alatt állnak.
LEÍRÁSA
Alacsony fa, mely 6–12 méterre nő meg, de sovány talajon az is előfordul, hogy cserje méretű marad. Törzse szabálytalan hajlott, kérge sötétszürke, mely sokáig sima marad. Gömbölyded rügyei molyhosak. Levelei összetett levelek, az elliptikus vagy tojásdad levélkék száma páratlan, mivel a levélnyélen az egymással szemben elhelyezkedő 2–5 pár levélke mellett a levélnyél csúcsát egy magányos levélke zárja le. Sárgásfehér keskeny szirmú virágai a hajtások csúcsán dús bugákban nyílnak, lombfakadás után, április végétől. Termése 2–3 centiméteres, a hengeres maghoz egy hártyás repítő készülék kapcsolódik, amelynek „célja”, hogy az „utódokat” (a magokat) a szél segítségével eljutassa a „szülőfáktól” távoli területekre, ezzel is segítve a faj gyorsabb terjedését.
MIÉRT KÜLÖNLEGES?
Azt, hogy a virágos kőris nem érdemtelenül lett az év fafaja, azt az idei szokatlanul meleg tavasz is mutatja. A virágos kőris meleg, száraz klímában elterjedt szubmediterrán növény, amely nálunk éri el elterjedésének északi határát, jelenléte jól jelzi, hogy a Kárpát-medence növényvilága (flórája) erőteljes kapcsolatban áll a Balkán flórájával is. Mivel a szél által terjesztett magvai nagyobb távolságokba is eljuthatnak, a száraz és meleg éghajlat hatására rövidebb idő alatt megváltozhat a faj elterjedéséi területe, így a viselkedését a magyarországi kutatók is fokozott figyelemmel kísérik, hogy nyomon kövessék, hogyan alakul át a Kárpát-medence növényzete a klímaváltozás hatására.
Nem véletlen az sem, hogy a virágos kőrisből készült mannát vagy manna cukrot Szicíliában és Dél-Olaszországban állították elő nagy mennyiségben, mivel ott a melegebb klímájú területeken jól érzi magát a mannakőrisnek is nevezett fafaj. A mannát egyébként a fa megsebzett kérgéből szivárgó nedvekből nyerték ki. Magas cukortartalma és gyenge hashajtó hatása miatt a gyerekeknek gyógyászati célból is adták. Nem a virágos kőris az egyetlen faj, melynek édes nedveit mannának nevezik, így a Bibliában szereplő mannát feltehetőleg a mannatamariska (Tamarix mannifera) megsebzett kérge szolgáltatta.
A virágos kőris alkalmas utca- vagy parkfásításra is, mely szintén annak köszönhető, hogy jól bírja a szárazságot, amire szüksége is van a városokban, ahol a forró nyarakon a beton és az aszfalt ontja magából a meleget. Ezért a magyar kertészek is több dekoratív fajtáját nemesítették már ki.